A tengerekbe kerülő műanyag akár 400 évig is megmarad, káros anyagokat juttat a környezetbe, mikroműanyagokra aprózódva pedig hosszú távon veszélyezteti a vízi élővilágot. Évente több millió tengeri állat hal meg azért, mert összetéveszti a műanyagot az élelemmel. Világszerte növekszik a lerakók túlterheltsége, és az újrahasznosítás csak a keletkező mennyiség 20-30%-át képes kezelni. Egyre több ország lép: tiltások, szabályozások és innovatív megoldások segítenek csökkenteni a műanyagszennyezést - írja a Körkörös.hu sajtóanyagában.
Kiderült az igazság rengeteg élelmiszerről: tényleg ezt esszük?
Ausztrália: támadás a szójásflakonok ellen
2025 augusztusában Ausztráliában bejelentették, hogy betiltják a hal alakú szójaszószos flakonokat, amelyeket itthon is jól ismerünk a sushirendeléskor, illetve úgy általában az ázsiai éttermekben, ám azokat apró méretük miatt szinte soha nem hasznosítják újra.
Ezek a kis hal alakú flakonok csupán másodpercekig használatosak, de hulladékként évtizedeken, sőt évszázadokon át maradnak a környezetben
- mondta Susan Close, Ausztrália környezetvédelemért felelős minisztere és helyettes kormányfője.
A tiltás a 2023-ban elfogadott szabályozási csomagra épül, amely a műanyag szívószálakat, zacskókat, italkeverőket és konfettiket is érintette. Az ausztrál kormány célja a szennyezés csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése és a tengeri élővilág védelme. A szójaszószos flakonok betiltása mellett a nagyobb palackok és tasakok továbbra is használhatók. A hatóságok előrejelzése szerint ha nem történik beavatkozás, a globális műanyagáram évente háromszorosára nőhet 2040-re.
Jöhet a változás? Ilyen zöldségekkel lehetnek tele a polcok a jövőben
Hongkong: kétlépcsős tiltás és a gyakorlati kihívások
Hongkongban a 2023 októberében életbe lépett a „Product Eco-Responsibility (Amendment) Bill intézkedéscsomag első fázis betiltotta a műanyag étkészleteket, eldobható szívószálakat, evőeszközöket, tálcákat, poharakat és fedőket - a helyben fogyasztóknak és az ételt elvitelre rendelőknek is. A szállodákban tilos ingyenesen kiadni eldobható piperecikkeket, például fogkefét, tusfürdőt vagy műanyag palackozott vizet. A második fázisban betiltják az italos dobozok vagy palackok összefogására használt multipack gyűrűket, a műanyag fogselymet és az ingyenes füldugókat - áll az összeállításban.
Az elő fázis bevezetése után az éttermek és vendéglátók jelezték, hogy az alternatív anyagok drágábbak és gyakran gyengébb minőségűek, a papírszívószál hamar átpuhul, a fedők nem zárnak jól, a dobozok nem bírják a szállítást. A fogyasztók sem mindig hajlandók saját evőeszközt vinni, és a kulturális elvárások is a kényelem felé tolják a gyakorlatot. Részben a fenti kihívások ellensúlyozására Hongkong bevezette a Reverse Vending Machine (RVM) elnevezésű rendszert is: ennek során 120 automatánál lehet visszaváltani a palackokat darabonként 0,1 hongkongi dollárért. Eddig közel 180 millió palackot gyűjtöttek össze, így a légkörbe 6,7 millió kg szén-dioxid került. Kritikusok szerint ez az ösztönzés továbbra is alacsony, a betétdíjas rendszerek alkalmazása hatékonyabb lehetne.
Durva jelentés látott napvilágot: ezt jó, ha mindenki tudja az élelmiszerekről
Japán: túlcsomagolás, kulturális nehézségek
A japán példa jól mutatja, hogy a szabályozás önmagában kevés: a kulturális elvárások és a fogyasztói szokások gyakran felülírják a jogszabályi korlátokat. Japánban a legmagasabb a világon az egyszer használatos műanyagok aránya. 2020-tól ugyan a nagyobb szupermarketekben és éttermekben már fizetni kell az eldobható zacskókért, ám ez nem vetette vissza a japán társadalom túlcsomagolás iránti különleges igényét.
Egy másik ázsiai országban, Bangladesben azonban jelentős eredményeket értek el a fogyasztási kultúrában: az étel- és italcsomagolás, a szívószálak, evőeszközök és tálcák használata ott már tilos, és - bár kihívásokkal járnak, a hatékony hatósági intézkedések gyorsan terjedő tudatosságot és kulturális változást eredményeznek: Bangladesben a minisztériumok, iskolák és állami intézmények papírt, jutát vagy biológiailag lebomló alternatívákat használnak.
Itt az árrobbanás: sehol nem drágulnak úgy az élelmiszerek, mint itthon
Malajzia és Pakisztán: importstop a szemétre
Malajzia 2025-től betiltotta az USA-ból érkező, nem tiszta és nem homogén műanyaghulladék behozatalát, és csak a „tiszta”, újrahasznosításra könnyen kiválogatható műanyagot engedélyezi. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt években a fejlett országok, köztük az Egyesült Államok, jelentős mennyiségű műanyaghulladékot exportáltak Ázsiába, mivel a saját országukban túlterheltek voltak az újrahasznosítási rendszerek. Malajzia és más délkelet-ázsiai országok így a világ „hulladéklerakóivá” váltak, miközben a helyi infrastruktúra nem tudta kezelni a mennyiséget, és súlyos környezeti problémák alakultak ki.
A mostani tilalom célja, hogy csökkentse a nemzetközi hulladékáramlást, és biztosítsa, hogy csak megfelelően válogatható, tiszta anyag érkezzen, amelyet fenntartható módon lehet újrahasznosítani. Pakisztán a Single-Use Plastics (Prohibition) Regulations 2023 keretében tiltja az egyszer használatos termékek forgalmazását, importját és használatát, különösen Islamabad Capital Territoryben. 2028-ra kötelezővé teszik, hogy az italos műanyagtartályok legalább 50%-a újrahasznosított anyagból készüljön.
Előttünk hever az aranyat érő termék, de kevesen hajolnak le érte
Európai és magyarországi szabályozás
Az Európai Unió 2019 júniusában fogadta el a Single-Use Plastics Directive (SUPD) irányelvet, amelynek célja az egyszer használatos műanyagok környezeti hatásainak csökkentése, különös figyelemmel a tengeri környezetre és az emberi egészségre. A fő intézkedések közé tartozik a tiltás, a termékek címkézése, gyűjtési és újrahasznosítási célok, valamint az alternatív anyagok ösztönzése.
Magyarország az EU irányelvekhez igazodva, de szigorúbb intézkedésekkel lépett fel: a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet tiltja bizonyos SUP termékek forgalmazását, a betétdíjas rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) 2022-2023 között lépett életbe. Nálunk az intézkedések hasonló célokat szolgálnak, mint a nemzetközi példák: a hulladék csökkentése, a tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése, az alternatív anyagok elterjesztése.
Riasztó, mivel van tele a levegő Magyarországon: tényleg ezt lélegezzük be?
Mit lehet tenni? Megoldási javaslatok a globális válság kezelésére
Az egyszer használatos műanyagok problémája nem oldható meg pusztán tiltásokkal. A nemzetközi szervezetek, mint a Global Environment Facility (GEF) és a Boca Tribune hangsúlyozzák, hogy integrált, hosszú távú stratégiára van szükség.
- Szabályozás és ösztönzés: A jogszabályokat rugalmasan kell alkalmazni, a tiltások mellett ösztönzőket, például adókedvezményeket, támogatásokat és betétdíjas rendszereket is érdemes bevezetni. Ezek segítenek, hogy a cégek és fogyasztók számára vonzó alternatívák jelenjenek meg.
- Innováció és alternatívák: Kulcsfontosságú a lebomló és újrahasználható anyagok fejlesztése, valamint a komposztálható, moduláris csomagolás terjedése. A cél, hogy a fenntartható termékek ugyanolyan praktikusak legyenek, mint a hagyományos műanyagok.
- Tudatosság és oktatás: A fogyasztók, éttermek, cégek és önkormányzatok bevonása elengedhetetlen. A közösségi programok és kampányok segítenek a szokások formálásában és a műanyagszennyezés csökkentésében.
- Nemzetközi együttműködés: Az olyan alapdokumentumok, mint például a Baseli Egyezmény, önmagukban nem elegendők; a hulladékkereskedelem szigorú ellenőrzése, tapasztalatcsere és közös projektek szükségesek a fenntartható feldolgozás biztosításához.
- Körforgásos gazdaság: Az újrahasználat, az újratöltés és a betétdíjas rendszerek kiterjesztése csökkentik a hulladék mennyiségét, miközben a fogyasztói szokásokat is formálják.
Az intézkedések összessége mutatja: a tiltás önmagában nem elegendő. Csak integrált, technológiára, szabályozásra, ösztönzőkre és tudatosságra épülő globális stratégia biztosíthat ténylegesen műanyagszemét-mentes jövőt, védve a tengeri élővilágot, a közegészséget és a fenntartható fogyasztási szokásokat - zárul a közlemény.
